Az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas eszközök és szolgáltatások összességét javaknak (jószágoknak) nevezzük.
Így tehát javak közé tartoznak: az iható víz, a kenyér, a könyv, az egészségügyi ellátás a személygépkocsi, az oktatás stb.
A javakat csoportosíthatjuk abból a szempontból, hogy hogyan állnak rendelkezésünkre, így megkülönböztetünk szabad javakat és gazdasági javakat.
A javak egy részét a természetben készen találhatjuk, nem kell átalakítani ahhoz, hogy alkalmasak legyenek a szükségletek kielégítésére, és ezek korlátlanul a rendelkezésünkre állnak. Ilyenek pl. az erdei gomba, a levegő, a napfény, víz, sivatagi homok. Ezeket összefoglalóan szabad javaknak nevezzük. Meg kell jegyeznünk, hogy a rohamos gazdasági fejlődés és a profitért való kíméletlen hajsza miatt szűkül a szabad javak köre, mert elszennyeződnek a folyók, tengerek, a levegő, a talaj stb. és költséges tisztítás után tudjuk fogyasztani, hasznosítani ezeket.
A javak többségét azonban az emberek állítják elő a természet javaiból a termelés folyamatában. Ezek a jószágok minden időpontban a szükségletekhez képest szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért ésszerűen kell azokat felhasználni, gazdálkodni kell velük. A világ leggazdagabb országaiban sem tudnak az emberek mindenhez hozzájutni, amit szeretnek. Ilyenek pl. a kenyér, a korszerű gépek, a könyvek. Ezekért általában fizetni kell, ezeket szűkös, vagy más néven gazdasági javaknak nevezzük.
A gazdasági javakat tovább csoportosíthatjuk:
- anyagi javak azok a jószágok, amelyek dologo formát öntenek (tárgyiasulnak), pl. kerékpár, síléc, magnetofon, csokoládé, sütemény;
- nem anyagi javak, azaz szolgáltatások, amelyek nem öltenek dologi formát (nem tárgyiasulnak). Ilyen pl. a színész, a tanár, az ápolónő, fodrász munkája, a gáz- és vízvezeték-szerelés.
Az anyagi javak lehetnek termelési eszközök és fogyasztási cikkek. Termelési eszközöknek nevezzük azokat a javakat, amelyek felhasználásuk során más, újabb javak előállítására szolgálnak, például épületek, berendezések, gépek. Fogyasztási cikkeknek nevezzük azokat a javakat, amelyek az emberi szükségletek kielégítését közvetlenül szolgálják, végső felhasználásra kerülnek, például papíráru, lábbeli, mosógép, élelmiszer.
A nem anyagi javak lehetnek anyagi jellegű és nem anyagi jellegű szolgáltatások. Az anyagi jellegű szolgáltatások a már meglévő dolgokkal kapcsolatos szállítások, javítások, karbantartások. Pl. az elromlott tévét a szerelő megjavítja. A nem anyagi jellegű szolgáltatások azok, amelyeknél a szolgáltatást végző és az igénybe vevő közvetlen kapcsolatba kerül. Pl. a fogorvos kihúzza a beteg fogát, az okmányiroda kicseréli a személyi igazolványt, a pedagógus neveli, tanítja az ifjúságot.
Gazdasági javak legfontosabb tulajdonságai:
- termelési folyamatban jönnek létre,
- hasznosággal rendelkeznek,
- szűkösen állnak rendelkezésre,
- gazdálkodni kell velük.
